Köszönöm…

2010 április 4. | Szerző: Nagy Csilla |

Szép jó reggelt mindenkinek,én nem soká indulok Dunaharasztiba a lányomhoz látogatóba.

Szeretném megköszönni  (revi11) -nek,sajnos csak ennyit tudok róla,a sorait.Nagyon jólestek a szavai,a kommentje.

Segíteni rajtam??

Már avval tud valaki segíteni,ha ilyen szépeket ír nekem,higgyétek el ez nagyon jó érzés,hogy ennyien a szíveteken viselitek a sorsomat.

Ami a lelkivilágomat illeti,hálistennek vagy nem is tudom minek,eddig mindíg sikerült kimászni a mélypontjaimból.

Van egy-egy nap,bár mostanában folyamatosan,hogy nagyon rossz kedvem van és nagyon magam alatt vagyok,de átlendülök ezeken és van,hogy maguktól elmúlnak.

Persze sokszor visszaesek a depresszióba,de talán tényleg az erős jellemem segít továbbélni a mindennapjaimat.

És hát igen,tényleg nagyon sok mindenen mentem keresztül 2006 óta és valóban nagyon sújt engem minden baj.

Épp tegnap, a Daróczy Dávid esete miatt gondolkodtam el azon,hogy akkoriban,amikor sztómás lettem,mennyire meg akartam halni,mert nem tudtam magam elfogadni és azt mondtam,ez az élet nem kell nekem így.

És persze igen,a többi…először is a Rák maga, a sztóma, a 4 műtét, a mostani krónikus sipoly a hasamon,a folyamatos kórházi ottlétek,hiszen 2006-2008 ig 8 hónapot voltam folymamtosan kórházban.

És igen,mindenki csak csodálokozik azon,velem együtt,hogy-hogy még életben vagyok.

Soha nem felejtem el azt az időszakot,amit a szüleim idéztek fel nekem és csak utólag meséltek el nekem.

Amikor 40 kilósan,leépülve feküdtem a kórházban és már akkor lemondtak rólam az orvosok és mondták a szüleimnek,hogy kicsit próbáljanak meg sűrűbben jönni látogatni,mert szerintük haldoklom.

És jobban lettem igen.

Vagy a másik sokk,amikor 2008.szeptemberben szintén halálra ítéltek,amikmor a szemembe mondták:magának 1/2-1 éve van hátra.

És most 2010.április van és bár néha magam alatt,de még mindíg élek és frityiszt mutatva  a kaszásnak,csakazértis nem haltam meg.

Na azért most félek egy kicsit.

Meséltem,8-án megyek vérvételre,ami a ráktól kezdve a vitaminhiányig,mindenre választ ad.

Remélem megúsztam most is és erős a szervezetem és bírja a gyűrődést,mint eddig.

Na mindegy,most csak ezek jutottak eszembe,mégegyszer köszönöm revi11-nek a szavait és persze mindnyájatoknak,akik szerettek engem.

Ha addig nem jönnék,kellemes húsvéti ünnepeket kívánok mindenkinek.