Krónika…

2010 február 16. | Szerző: Nagy Csilla |

Csak azért írok krónikát a betegségemről,mert többen jelezték,hogy elolvasnák a történetemet,de ők nem tudnak mindent.Nos hát..

Ez voltam én Nagy Csilla 2006-ban,amikor bizonyos tünetek után,egy egészségügyi kaparás után MÉHNYAKRÁKOT diagnosztizáltak nálam,ami már áttéteket is képezett a nyirokállományaimban.

2006.november-2007.januárig-28 db.sugárkezelést,16 db.kemoterápiát és 3 db.célzott hüvelyi sugárkezelést kaptam.Tünetmentesnek nyilvánítva véget értek a kezelések.

2007.április-egy rosszullét során-kórház-kiderült a rengeteg sugárkezelések miatt kilyukadtak a belső szerveim.

Életveszély miatt kikellett vezetni a beleimet,tehát sztómás lettem.

2007-júniusra teljes leépülés-lefogyás 40kg-ra.

Kórház-vérátömlesztés-teljes testi hanyatlás-azt mondták haldoklom-a szüleimtől hallottam útólag.Ezért hazaengedtek.

2007.július-rosszullét-kórház-kiderült bélelzáródásom van-műtét-életveszély a rossz állapot miatt.

De életben maradtam.

2007.december-rosszullét-kórház-ismét bélelzáródás-megint műtét.

Ezt is megúsztam élve.

2008.április-sztómasérv-műtét

2008.szeptember-véres vizelet miatt ismét kórház.

Akkor már megvolt a mostani sipolyom is.

Egy vizsgálat során a diagnózis-1/2-1 évem van hátra.

Teljes depresszió akkor.

Azóta nem voltam kórházban,nem járok onkológushoz.

Vérvételekre járok kb.2 havonta.

Kicsit sikerült azóta összeszednem magam,most 53 kg. vagyok és még élek.

És ezért vagyok eddig egy nagy túlélő, a Survivor,persze a mostani és állandó problémákat leszámítva.

Nos ez csak egy krónika volt a múltból.